Healthcare professionals on the move: Investing in learning a new language for work.

This article investigates the interrelationship of migration and language in the context of the migration experience of healthcare workers migrating from Hungary to Finland and Sweden and becoming speakers of Finnish or Swedish in the process. A nexus analytical approach is applied in studying the investment of the healthcare workers in learning a new language for work. The analysis is based on interviews made with individuals either participating in or facilitating labour migration. The findings show that the investment in learning a new language in a labour migration context is intertwined with the migration decision itself, and the migrants usually realise a return on this investment while becoming legitimate second language speakers and community members. Individual life histories, global recruitment practices, language policies and language ideologies influence the process. The communicative situations at the workplace play a crucial role in reconstructing professional identities in this context. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Artikkelissa tarkastellaan maahanmuuton kielikysymyksiä Unkarista Suomeen ja Ruotsiin työllistyneiden terveydenhuollon ammattilaisten näkökulmasta. Neksusanalyyttisessä viitekehyksessä tutkitaan sitä investointia, jonka nämä työntekijät tekevät oppiakseen uutta, työssä tarvitsemaansa kieltä eli suomea tai ruotsia. Tutkimusasetelma on pitkittäinen, ja analyysi perustuu terveydenhuollon ammattilaisten sekä muutamien kielikoulutuksesta ja rekrytoinnista vastaavien henkilöiden haastatteluihin. Kirjoittajat aloittivat omat tutkimuksesta itsenäisesti mutta yhdistivät voimansa ennen toista aineistonkeruukierrosta. Tämän myötä analyysissa voitiin kattaa useampia kulttuurisia ja ajallisia ulottuvuuksia. Kaiken kaikkiaan kahdeksalle vuodelle yltävä ajanjakso avaakin näkymiä niin valmistautumisvaiheeseen ja kaikkiin niihin pelkoihin ja toiveisiin, joita kuviteltuun tulevaisuuteen liittyy, kuin myös muuton jälkeiseen elettyyn todellisuuteen kahdessa eri Pohjoismaassa ja toisella kielellä työskentelyyn siellä. Tulokset osoittavat, että suomen tai ruotsin kielen oppimiseen investoiminen kietoutuu tiiviisti maastamuuttopäätökseen. Investoinnin mielekkyys puolestaan todentuu sen myötä, kun legitiimi asema toisen kielen käyttäjänä ja yhteisön jäsenenä vähitellen saavutetaan. Niin aiemmat elämänkokemukset, kansainväliset rekrytointikäytänteet, kielipoliitikka kuin kieli-ideologiatkin vaikuttavat prosessiin. Esimerkiksi aiemmat työolot ja kokemukset kansainvälisestä liikkuvuudesta sekä lähtömaassa tarjottava maksuton kielikoulutus vaikuttavat ratkaisevasti muuttopäätökseen. Sekä viralliset että käytännön ammatillisessa arjessa koetut kielitaitovaatimukset ovat niin ikään merkittäviä tekijöitä: stressiä ja riittämättömyyden tunteita koetaan etenkin alussa jopa siinä määrin, että osa päätyy luovuttamaan. Toisaalta työskentely toisella kielellä käy koko ajan sujuvammaksi; tietoisuus oman kielitaidon kehittymisestä ja kollegoilta eri tilanteissa saatu kielellinen tuki koetaan erityisen merkityksellisiksi. Työpaikan vuorovaikutustilanteet ovatkin keskeisesti muovaamassa yksilöiden ammatti-identiteettiä työperusteisen maahanmuuton kontekstissa. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

A cikk a migrációval kapcsolatos nyelvi kérdéseket vizsgálja a Magyarországról Finnországba és Svédországba vándorló egészségügyi dolgozók szemszögéből. A nexusanalízis keretrendszerében a munkahelyen szükséges új nyelv, azaz a fi nn vagy a svéd elsajátításához szükséges befektetéseket kutatjuk. A longitudinális kutatás az egészségügyi szakemberekkel és a nyelvoktatásért és a toborzásért felelős személyekkel készített interjúkon alapul. A szerzők önállóan kezdték el kutatásaikat, együttműködésük a második adatgyűjtési kör előtt kezdődött. Ez lehetővé tette, hogy több kulturális és időbeli dimenziót is lefedjenek az elemzésben. Az összesen nyolcéves időszak vizsgálata betekintést enged a költözés előtti felkészülési szakaszba és az elképzelt jövővel kapcsolatos félelmekbe és reményekbe, valamint a két északi országban letelepedett és ott új nyelven dolgozó egészségügyi dolgozók megélt valóságába. Az eredmények azt mutatják, hogy a fi nn vagy svéd nyelv tanulásába való befektetés szorosan összefonódik a migrációs döntéssel. A beruházás pedig akkor térül meg, amikor a bevándorlók az új nyelv használójaként fokozatosan a közösség legitim tagjává válnak. A korábbi élettapasztalatok, a nemzetközi toborzási gyakorlatok, a nyelvpolitika és a nyelvi ideológiák mind hatnak a folyamatra. A korábbi munkakörülmények és a nemzetközi mobilitás tapasztalatai, valamint az ingyenes nyelvi képzés elérhetősége a származási országban például jelentősen befolyásolják a költözésre irányuló döntést. A nyelvtudásra vonatkozó formális követelmények és a gyakorlati szakmai életben tapasztalt elvárások is fontos tényezők. A stressz és az elégtelenség érzése különösen a kezdetekben tapasztalható olyan mértékben, hogy néhányan feladják terveiket. Másrészt az új nyelven való munka általában egyre gördülékenyebbé válik; ehhez a saját nyelvtudás fejlesztésének tudatosítását és a különböző helyzetekben a kollégáktól kapott nyelvi támogatást különösen relevánsnak tartják a megkérdezettek. A munkahelyi interakciós helyzetek központi szerepet játszanak a bevándorlók szakmai identitásának alakulásában. [ABSTRACT FROM AUTHOR]

Copyright of Lähivõrdlusi / Lähivertailuja is the property of Eesti Rakenduslingvistika Uhing (ERU) / Estonian Association for Applied Linguistics and its content may not be copied or emailed to multiple sites or posted to a listserv without the copyright holder's express written permission. However, users may print, download, or email articles for individual use. This abstract may be abridged. No warranty is given about the accuracy of the copy. Users should refer to the original published version of the material for the full abstract. (Copyright applies to all Abstracts.)